1.rész

2013.11.10 16:48

Nos, el jött ez a pillanat is,    ki vettem az autóból  a cuccaimat, a kapu felé tartom és Jessi azonnal futott ki,   a kis szőkeség  bele ugrott a nyakamba visongva azt hogy Örülök hogy látlak.  Én is örültem neki, még se ugrottam a nyakába  mint egy 5 éves aki  karácsonyra meg kapta az első  Barbi  babáját.  Miután 10 percig csak a nyakamba volt szinte,  és úgy szorított hogy majd meg fulladtam, levegőt kapkodva mondtam neki  hogy Elég lesz,  még a végén ránk esteledik. 

Jessi nagy nehezen le szállt rólam. Meg fogta  a cuccaimat  és mondta hogy kövessem, meg mutatta mi merre van,  esküszöm, az univerziunban  nincs ekkorra  kertje egy embernek!  Jessi amíg elkészítette a vacsorát én kint körbe körbe sétálgattam,  A ház túlsó oldalán  ugatásokat hallottam, nemtudtam hogy kutyája van,  közelebb megyek és akkora erővel fel lökött a kutya hogy a mancsa is meglátszodott a polomon!  Síránkozva,  nagy ordításokban csaptam míg végűl  Jessi meghalotta és kirohant. Első  látásra biztos gondolta  hogy 'Ugyan mit csinálhat a földön'. 

- Mi az Sherly, napozol?  (kérdezte a kis szőkeség nagy mosollyal)  

- Kac,kac,  nagyon vicces vagy Jessi! ( Néztem rá mérges fejjel)  

- Na mi a baj?  Megismerkedtél Picurral?  

- Picur?  Ez a kutya akkorra mint egy autó!  ( Vigyorogtam rá.) 

Nagy nehezen feltápászkodtam Jessi segítségével, és  jobb ötletnek tartottam hogy inkább bent a kanapén várom meg a vacsorát.

Fél oldalason ülve a kanapén kapcsolgattam a TV-ét,  mire már majdnem szét nyomkodtam a távírányitót  így kénytelen voltam nézni  ilyen  Főzös műsort .

El telt pár óra mire Jessi nagy mosollyal kilépett a konyhából, és végre el jött az a szó hogy  " Kész a vacsora". 

Csak úgy felugrottam a kanapéból és futottam oda az asztalhoz mint egy kis gyerek aki nem kapott még enni. Kíváncsian vártam  hogy mi az a finomság amit csinált.  Ahogy közeledett az asztalhoz az ennivalóval  és konkrétan le rakta elém mint ha azt gondolta volna. " Tessék egyél csak" . 

Akkor megláttam hogy amit csinált az Spagetti! Kedvencem!  Nagy mosolyogásban  ültem, és miután végeztem az evésel,  oda mentem Jessihez  és egy hatalmas puszit adtam neki az  arcára!   Segítettem neki elmosogatni,  gondoltam.. ennyit megérdemel ha már ilyen finom vacsit csinált!  

A kis szőkeség és én felmentünk az emeletre és megmutatta a szobámat, fürdőszobát, és az ő szobáját.  Miután vissza mentem a szobámba  ki pakoltam, és vissza mentem Jessi-hez!  A szobájába ült, rajzogat készítgetett  közbe a kis  Laptop szerűségen meg volt nyitva egy oldal. : " Sweet Amoris" 

Furcsán néztem  a képernyőt, és  Jesshiez szóltam. 

-Jessi, ez mi  akar lenni? ( Néztem rá, mint aki nem látott volna még soha , egy suli oldalt)  

- Hát,nézegesd, és megtudod.  Holnap megyünk beiratkozni. ( Mosolygott rám.) 

- Beiratkozni?  Megőröltél?  Nem, nem fogok suliba menni!  (  Keltem fel az ágyról, és elkezdtem visongani.) 

- Ne elenkezz Sherly!  Hidd el jól fogod érezni magad.  

Miután nézegettem  az oldalt, és már a szemem szinte vörössen izott, így inkább  abbahagytam és be mentem a szobámba,  azon gondolkozva, Vajon milyen a suli élet?  Lesznek barátaim?  Nem fognak kicinkelni?  Bár, attól nem is féltem annyira. Nekem is van nagy szám. Már lassacskán bele fáradtam a gondokodásba így 

beállítottam az órát reggel 6-ra.Bár nem volt értelme mivel nem tudtam aludni szinte egész este. A végén még is sikerült..